Hisztamin-intolerancia és IBS – mi köti össze őket?

A hisztamin-intolerancia és az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetei gyakran nagyon hasonlóak: puffadás, hasi görcsök, hasmenés vagy székrekedés, fejfájás, fáradtság. Emiatt sokan évekig csak IBS diagnózist kapnak, miközben a háttérben a hisztamin lebontásának zavara is jelen lehet. 

A hisztamin-intolerancia esetén a DAO enzim működése csökkent, így a táplálékkal bevitt hisztamin felhalmozódik a szervezetben, és túlzott reakciókat vált ki.

IBS-ben a bélfal érzékenyebbé válik, a bélflóra egyensúlya felborulhat, és gyakori a fokozott béláteresztés is. Ez a gyulladásos, irritált környezet tovább ronthatja a hisztamin lebontását, így a két állapot egymást erősítheti. Nem ritka, hogy valakinél egyszerre van jelen IBS, hisztamin-intolerancia és más ételérzékenység (pl. FODMAP-érzékenység, laktózintolerancia).

A közös pont tehát a bélrendszer: a bélflóra összetétele, a bélfal épsége és az immunrendszer aktivitása. A hisztaminban gazdag vagy hisztamin-felszabadító ételek (érlelt sajtok, füstölt húsok, alkohol, paradicsom, eper stb.), valamint a stressz IBS-ben is fokozhatják a panaszokat, még akkor is, ha nincs igazolt hisztamin-intolerancia. 
Éppen ezért sok beteg tapasztalja, hogy bizonyos ételek után mindig rosszabbul van, de a klasszikus allergiavizsgálatok negatívak.

A megoldás általában komplex: személyre szabott étrend (pl. átmeneti hisztaminszegény és/vagy alacsony FODMAP diéta), a bélflóra támogatása, a stressz csökkentése és az életmódbeli tényezők rendezése. 

Fontos, hogy a diagnózist mindig szakember állítsa fel, mert az önkényes, túl szigorú diéták hosszú távon tápanyaghiányhoz vezethetnek. 

Tudatos, lépésről lépésre felépített étrenddel azonban sokan jelentős tünetcsökkenést érnek el és jobban megértik, milyen étrendi és életmód okok váltják ki náluk a hisztamin-intoleranciát és az IBS-t.